Sokszor találkozok azzal az általános vélekedéssel, hogy jó lenne a betoncserép egy tető átfedésére, de nagyon nehéz... Tegyük ezt tisztába!

Vegyünk például egy betoncserepet és egy kerámiacserepet. Mindkét típusból a legelterjedtebbet.

Legyen a betoncserép a Bramac Római Star. 

Ennek a súlya 4,3kg/db

Legyen a kerámiacserép a Tondach Kékes ívesvágású.

Ennek a súlya 2,5kg/db

Ebből az összehasonlításból kiderül, hogy a kerámiacserép könnyebb. És innen ered a laikusok körében a feltételezés, hogy a betoncserép nehéz. 

De ez valóban így van? 

Boncolgassuk tovább!

A Bramac Római Star cserepéből 10db kell egy négyzetméterbe. Így egy négyzetméterre jutó súlya 43kg.

A Tondach Kékes ívesvágású cserépből 20db kell egy négyzetméterbe. Így az egy négyzetméterre jutó súlya 50kg.

Tehát a kerámiacserép összsúlya ebben az esetben meghaladja a betoncserép súlyát. Nyilván vannak ennél picit könnyebb és jóval nehezebb kerámiafedések is, de általánosságban elmondható, hogy a két cseréptípus között nagy súlybéli különbség nincs és a betoncserép számottevő plusz súlyáról szóló történetek csak városi legendák.

Egyébként sokkal nagyobb terhet jelent a tetőszerkezet számára a szél és hó teher amelyek ráadásul aszimmetrikusan képesek terhelni a szerkezetet. De ezt egy későbbi posztban kibontjuk ITT.

Kezdjük az elején:

Ahogy a fogainkkal is éves-fél éves kontrollra járunk, úgy a tetőnk is legalább évente egyszer egy átvizsgálást megérdemel. Egy ilyen alkalommal illik kitisztítani a csatornát, felfrissíteni a szilikon tömítéseket, átvizsgálni a felületet törött/sérült cserepek után kutatva és különös figyelmet kell fordítani a kritikus csomópontokra (hajlat, lapos hajlásszögű felületek,stb.). Ezzel jó eséllyel elérhetjük, hogy a tető ne ázzon be és elkerüljük a nagyobb és költségesebb javításokat.

Amikor azzal keres meg a kedves Ajánlatkérő, hogy a csapadék már a lakótérbe jut, a baj már nem kicsi. Hiszen a nedvességnek ahhoz, hogy  a lakótérbe jusson, át kell rágnia magát a

•  cserépfedésen,
•  páraáteresztő fólián,
•  hőszigetelésen,
•  párazáró rétegen,
•  gipszkarton borításon.

Mire ezeken mind átjut, sokszor évek telnek el és ez az éveken át tartó beázás eredménye:

A képen egy ~10éve ázó hajlatgerenda és környezete található. Az alap probléma javításán túl (ami már 10 éve is esedékes lett volna), a mostani körre a tető 70%-a szőröstül-bőrőstül bontásra kellett kerüljön. Ennek tetemes anyagi vonzata mellett (közel egy új tető ára), a család lakhatása is veszélybe került. 

Összegezve, miként lehet a fenti esetet elkerülni?
Évente 1x tetőátvizsgálás (!) és ha egyszer elkezd egy szerkezet beázni, ne a vödröt tologassuk a becsurgó víz alá, hanem haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot tetőfedő szakemberrel!

A teljesség igénye nélkül néhány érv a betoncserép mellett:

Sokszínűség
Lehet hullámos, lehet sík, lehet egyszínű, lehet tarka... Minden épülethez meg lehet találni a hozzá illő betoncserepet.

Nagy teherbírás
Egy hullámos profilú tetőcserép többszáz kilót képes törés nélkül elviselni. Ez a versenytársairól nem mondható el.

Hosszú élettartam
A beton szilárdsága az évek során folyamatosan növekszik, így az idők során felmerülő, időjárás viszontagságainak is hatékonyan és sérülésmentesen ellenáll. 

Nagyfokú fagyállóság
Mivel a beton nem porózus anyag, hanem teljesen tömör, így nem vesz fel nedvességet. Így teljes mértékben fagyálló tulajdonságú lesz, valamint a tetőre nehezedő súly sem ingadozik minden egyes csapadék vagy vihar után.

Kiváló ár-érték arány
A betoncserép előnyei között talán az egyik legfontosabb, hogy az ár-érték aránya a legmegfelelőbb. Tető kialakításakor a legköltséghatékonyabb megoldás, különösen a kiegészítő rendszerelemek felhasználásával.

Alak és formatartás
Kerámia társaival szemben a beton cserepek nem színeződnek és deformálódnak el a szilárdulásuk alatt. Így sokkal könnyebb egy precíz és egységes fedést kialakítani velük.

+1 A városi legenda a súlyát illetőleg (ITT)

Miért van szükség hófogóra?

Azért, mert a tetőfelületen megfagyó hótömeg elérheti a négyzetméterenként 50-60kg-ot is. Ez ha egyben lezúdul, amellett, hogy kárt tehet a tetőben is, jelentősen veszélyezteti a személy és vagyonbiztonságot.

Milyen típusú hófogók léteznek?

Léteznek hófogó rúd rendszerek, rácsok és hófogó kampók. Leggyakrabban a hófogó kampókkal találkozunk. Ezeket el lehet helyezni a tető teljes felületén is vagy a hazánkban már jól ismert eresszel párhuzamosan két sorban. 

Felületi vagy ereszmenti/vonalmenti hófogásra van szükségem? 

Vonalmenti hófogás:

• Eresz mentén két sorban hófogó kampók elhelyezése: ez nem képes megfogni a lecsúszó hótömeget, maximum feldarabolja.
• Eresz mentén hófogó rács rendszer elhelyezés: ez már képes megfogni a havat, viszont ezzel is van egy probléma. Ez elősegíti a jégsánc kialakulását. Erről bővebben egy következő blogban írok majd, ITT.

Felületi hófogás:

• hóvágók elhelyezése a tető teljes felületén. Ez átlagosan 2db hóvágót jelent négyzetméterenként. Ennek az adott tetőhöz tartozó pontos mennyiségéről és raszteréről az ÉMSZ irányelvei a mérvadóak.

A megfelelő hófogást az eresz menti hófogó rács rendszer jelenti, kiegészítve a teljes tetőfelületet magában foglaló felületi hófogással.

Ez jól jöhet ha a tetőfedővel történő kommunikáció közben kicsit össze kavarodnál:

  1.) macskalépcső , tűzfal
  2.) ereszcsatorna
  3.) él
  4.) csonka hajlat
  5.) álló ablak
  6.) élcsúcs
  7.) hajlat
  8.) tetősík ablak
  9.) ereszdoboz
10.) oromdeszka / oromszegély
11.) tetősík
12.) tetőkibúvó
13.) lépcsőfok
14.) kéménytest
15.) kéményfedlap

Ha szükséged lenne a tető faszerkezeti elemeinek a nevére is, EBBEN a posztban megtalálod.

A teljesség igénye nélkül megskicceltem néhány elterjedtebb tetőformát. Ha tetőépítés vagy felújítás előtt állsz, jól jöhet:

A tetőfedéshez számos különböző anyag áll rendelkezésre. A választás függhet az adott terület éghajlati viszonyaitól, a tető hajlásszögétől, a költségvetéstől, esztétikai preferenciáktól és a HÉSZ-től (Helyi építési szabályzat) is.

Gyakori tetőfedő anyagok közé tartoznak:

1. Cserépfedések: Klasszikus és időtálló megoldás. Kapható beton és kerámia kivitelben. Ez egy izgalmas téma, ezekről külön posztban írok majd. Betoncserép ITT és kerámiacserép ITT

2. Fémlemezfedések: Például acél, horgany vagy alumínium. Tartós, könnyű és gyakran energiatakarékos megoldás. Cserepes lemezek, korcolt fedések, trapézlemezek, stb... Ezt is jobban kibontjuk később ITT

3. Bitumenes zsindely: Ideális választás lehet melléképületekre, nyitott teraszkora  vagy előtetőkre.

4. PVC és egyéb bitumenes nehézlemezek: Ideálisak azoknak, akik könnyű és könnyen kezelhető anyagot keresnek rendkívül alacsony hajlásszögre.

Minden tető a helyzetéből, formájából és egyéb tényezők hatásitól lesz egyedi. Ezért nincs konkrét recept az optimális fedőanyagot illetően sem. Viszont ha van egy konkrét épület, ahhoz az igények felmérése után nagyon szívesen segítünk a legmegfelelőbb fedőanyagot kiválasztani.  Keress minket bátran az info@tetobazis.hu email címen!

Egy jó ács szakember számos képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek a kiváló minőségű és biztonságos épületek, tetőszerkezetek és egyéb fastruktúrák létrehozásához. Az alábbiakban felsorolok néhány jellemzőt, ami egy jó ács szakembert szerintem jellemez:

1. Szakértelem: A jó ácsnak kiváló szakértelme van a faanyagokkal, az építészettel és a tetőfedéssel kapcsolatban. Érti a különböző fafajtákat, a megfelelő építési módszereket és a tetőszerkezetek tervezését. Folyamatosan fejleszti magát.

2. Pontosság és precizitás: Az ácsnak kiemelkedően pontosnak és precíznek kell lennie a munkájában. A pontos mérések és az aprólékos kivitelezés kulcsfontosságú a tartós és esztétikus szerkezetek kialakításához.

3. Együttműködési készség: Az ácsnak gyakran együtt kell működnie más szakemberekkel, például építészekkel, más ácsokkal vagy akár a kőművesekkel. Az együttműködési készség és a jó kommunikáció hozzájárul a sikeres projektekhez.

4. Tervezési és problémamegoldó képesség: Az ácsnak meg kell tudnia fejben előre tervezni a munkafolyamatokat és váratlanul felmerülő problémákat meg kell tudnia megoldani. A tervezési képességek segítenek a projekt megfelelő előkészítésében, míg a problémamegoldó képesség alkalmassá teszi a változó körülményekhez való alkalmazkodást.

5. Fizikai állóképesség: Az ácsok gyakran nehezen elérhető helyeken dolgoznak, és a munkájuk fizikai igénybevétellel jár. Jó fizikai állóképességgel és erővel kell rendelkezniük a nehéz faanyagok kezeléséhez.

6. Tradíció és korszerűség: A jó ács pontosan ismeri a szakmai tradíciókat és magabiztosan alkalmazza az innovatív és korszerű gépeket, csomópontokat és megoldásokat

7. Megbízhatóság: A jó ács megbízható és következetes a munkájában. Az időben történő munkavégzés, a határidők betartása és a megbízhatóság növelik az ügyfelek elégedettségét.

8. Biztonság iránti elkötelezettség: Az ácsoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a biztonságra a munkahelyeken. Az építési területeken történő magas munka és a nehéz eszközök használata veszélyekkel járhat, és a jó ács biztosítja, hogy mindenki biztonságban legyen. Állványzat, kikötési pontok és társai...

Ezen tulajdonságok és képességek együttvéve segítik a jó ácsot abban, hogy kiváló minőségű, biztonságos és esztétikus épületeket hozzon létre. De ezek elmondhatóak kivétel nélkül az összes tetős szakmáról.